SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK!

ÖRÜLÖK, HOGY MEGLÁTOGATSZ!

EZ AZ OLDALAM CSAKIS A ROMANTIKÁT SZOLGÁLJA.

VÁLOGASS KEDVEDRE AZ  ESKÜVŐI KÉPEKBŐL, A VIRÁGCSOKROKBÓL  ÉS A ROMANTIKUS

FESTMÉNYEK KÖZÜL,

ÉREZD ITT JÓL MAGAD A SZÉP KÉPEK KÖZÖTT,

ROMANTIKUS HANGULATBAN!

MON SITE SERT DE LA ROMANTISME SEULEMENT.

SERVEZ-VOUS DES BELLES IMAGES DES ROSES, DES BEAUX PAYSAGES, ETC.

BONNE PROMENADE DANS LE JARDIN DES FLEURS!

MERCI BEAUCOUP DE VOTRE VISITE!

JE VOUDRAIS PRÉSENTER QUELQUES BELLES IMAGES SUR MON SITE.

J'ESPERE, QUE VOUS TROUVEZ ICI UN PETIT REPOS, AMUSEZ-VOUS BIEN!

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!..." 

Radnóti Miklós: Majális

A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyet a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába meg fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg,
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag

"...Öt napja, öt éje...Az orgona kezdte,
s azóta csupa fölszakadt
sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
sóvárgás, néma indulat,
s az hangot követel, éneket,
zengőt, emberit, édeset,
mintha enélkül - így fenyeget -
nyomtalan halnék szét az egekbe,
ahogy a májusi orgonaszag."

Juhász Gyula: Egy régi nőnek

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.

Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott!

Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem.